A hővezető-detektor (TCD) egy detektor, amelyet a gázkromatográfiában (GC) használnak szervetlen gázok (például argon, nitrogén, hidrogén, szén-dioxid) és kis szénhidrogén molekulák elemzésére. A TCD összehasonlítja két gázáram, a tiszta vivőgáz (referencia) gáz és a minta hővezetőképességét. A detektorban lévő, elektromosan fűtött vezetékek hőmérsékletének változását befolyásolja a körülöttük áramló gáz hővezető képessége. Ennek a hővezető képességnek a változását az elektromos ellenállás változásaként érzékelik, és megmérik.
Ahogyan más GC technikáknál szokás használni, vivőgázra van szükség alacsony víz- és oxigénszennyeződések esetén, mivel a víz és az oxigén kölcsönhatásba léphet az állófázissal, és jelentős problémákat okozhat, mint például a magas kiindulási zaj és az oszlopvérzés a kimenő gázkromatogramon, amelyek egyaránt csökkentik az analizátor érzékenysége és csökken az oszlop élettartama. Ezenkívül a detektorgáz oxigén- és vízszennyeződései befolyásolhatják a TCD-t, mivel a detektor vezetékeinek oxidációját okozhatják.
